B�jital k�sz�t�s haszn�lati eszk�zeinek az eredete:
Ezt j�, ha tudj�tok �s szerintem �rdekes is. Az �kori m�gusvil�gban sz�ks�g volt k�l�nb�z� eszk�z�kre a b�jital elk�sz�t�s�hez, mint p�ld�ul �st, keszty� m�rleg...stb. Ezeknek a t�rgyaknak k�l�nb�z� funkci�i voltak. A legalapvet�bb haszn�lati t�rgy az �st volt. Az �st�kb�l sok fajta van: �n, r�z, arany, �s m�g sok m�s anyagb�l is k�sz�lhet,  de a legelterjedtebb, amit mi is haszn�lunk, az a r�z. K�l�nb�z� m�retei vannak: -kicsi (2l) -k�zepes (8l) -nagy (16l). A m�retileg a legelterjedtebb a k�zepes �st. Az �st�ket d�sz�tett�k is de, a m�gia nem foglalkozik vele, mert nem ez a l�nyeg. A k�vetkez� legfontosabb haszn�lati eszk�z a m�rleg. A m�rleg seg�t megmutatni az adott mennyis�get a b�jital hozz�val�b�l, hogy a f�zet�nk pontos legyen. M�rlegekb�l is van t�bb fajta: -f�gg� �s l�ncos m�rleg. A m�rlegek is t�bbf�le anyagb�l k�sz�lnek. A f�gg� m�rleget mivel felakasztjuk, nem foglal helyet a munkaasztalon. Egyes f�zetekn�l haszn�lnunk kell v�d�keszty�t. Ezek leggyakrabban s�rk�ny vagy egy�b m�s pikkelyszer� b�rb�l k�sz�lnek. Fontos m�g a k�sk�szlet is mely seg�ts�g�vel a b�jitalhoz sz�ks�ges alapanyagokat szeletelhetj�k, illetve egy�b m�don k�sz�thetj�k el a f�zethez. Ezeket a t�rgyakat egy k�z�s n�vvel "B�jital kell�keknek " h�vjuk. Ezek n�lk�l�zhetetlenek mindenf�le b�jital elk�sz�t�s�hez.

B�jital elm�let:
A b�jitalok eredete eg�szen a k�z�pkorba ny�l vissza. A b�jital mesters�ge volt a legels� var�zs ir�nyzat. E ir�nyzat megalkot�ja Kelvin Roland volt. A l�trej�tte: Kelvin r�gi hobbija az volt, hogy mindenf�le n�v�nyeket gy�jt�getett �s k�s�rletezett vel�k.  R�j�tt, hogy bizonyos n�v�nyek var�zser�vel b�rnak. A legels� b�jital, amit elk�sz�tett a n�veked� b�jital volt. Ha ezt a b�jitalt r��nt�tt�k valamire, legt�bb esetben n�v�nyekre, akkor azok p�r pillanat m�lva dupl�jukra n�ttek. Persze nagyon kellett vigy�zni, hogy mennyit �ntenek a n�v�nyre. . A mai napig t�bb mint 1400 m�gikus n�v�nyt �s t�bb mint 7000 m�gikus �llati eredet� hozz�val�t ismer�nk �s a sz�muk �vr�l �vre n�. Ezeket vegy�tve k�l�nb�z� hat�s� m�gikus f�zeteket hozhatunk l�tre. Az ilyen legalapvet�bb n�v�nyi �s �llati hozz�val�k a k�vetkez�k: -S�rk�nysz�vizom h�r -Tollk�r�m -Bagolysz�v -K�gy�m�reg -Mandrag�ra lev�l -F�riaf�z k�reg. Kider�lt, hogy a leger�sebb, leghat�konyabb b�jital hozz�val�i a mocs�ri n�v�nyek. Ezekben olyan anyagok vannak, amelyek m�s n�v�nyekben, �llatokban nem tal�lhat�. A b�jitalok az id� folyam�n fejl�dtek �s �gy v�ltoztak az �sszet�teleik is. K�s�bb b�jitalokkal �llatokon �s n�v�nyeken v�geztek k�s�rletet. Egy ilyen k�s�rlet mell�khat�sa k�pen j�tt l�tre p�ld�ul a Mandrag�ra. K�s�bb a felvil�gosultabban gondolkod� var�zsl�k r�j�ttek, hogy nemcsak a sz�razf�ld�n tal�lhat� n�v�nyek �s �llatok j�k a b�jitalok el��ll�t�s�ra �s ekkor m�r lem�rtek mer�szkedni a v�z al� pr�bat�tel gyan�nt. A k�s�rlet siker�lt. A b�jital hozz�val�k 43% v�zi eredet�. A napjainkban �l� b�jitaltudom�ny igen fejlett. M�r fel sem lehet jegyezni, hogy h�ny fajta b�jital van, mert szinte minden percben sz�letik egy �j.